Tudod-e, hogy miben különböznek a kondenzációs kazánok a hagyományos típusoktól?

Sokan nem biztosak a válaszban, mivel a gázkazánok kívülről mind egyformának tűnnek. Jelentős különbséget a működési elvükben találhatunk: a kondenzációs gázkészülékek a környezettudatos tervezésüknek köszönhetően olyan technológiákat tartalmaznak, melyek elsősorban hatékonyabb működést és emellett alacsonyabb károsanyag kibocsátást eredményeznek.

2015 szeptemberétől az Európai Unió vonatkozó rendelete olyan energiahatékonyságra ösztönző, kötelezően betartandó műszaki követelményeket határoz meg a gázkészülék gyártók számára, hogy gyakorlatilag csak a kondenzációs kazánok forgalomba hozatalát engedélyezi.

Lássuk, mit is érdemes tudni a kondenzációs kazánokról.

1. A „kondenzációs kazán” megnevezés a "kondenzáció" kifejezésre, a gázkészülék kondenzációs üzemére utal, mely az égéstermékben (értsd: füstgázban) lévő vízgőz hőtartalmának hasznosítását jelenti, miközben kondenzáció jön létre.

A földgáz elégetése során keletkező égéstermék a hagyományos gázkészülékeknél magasabb égéstermék hőmérsékletet jelent, ami annak köszönhető, hogy az égéstermékkel jelentős hőtartalommal rendelkező vízgőz is távozik a „kéményen” keresztül.

A kondenzációs kazánokban a hőcserélő (kazántest) hőátadó felületének jelentős megnövelésével hasznosítható az égéstermék vízgőz tartalmának hője, melynek következménye az égéstermék hőmérsékletének csökkenése és vízgőz tartalom kicsapódása (kondenzációja) és kondenzátum (kondenzvíz) képződése. Ez utóbbit a szennyvíz csatornahálózatba kell vezetni. 1 köbméter gáz elégetése során akár 1,6 liter kondenzvíz is képződhet, így előfordulhat, hogy egy 24 kW-os kondenzációs kazánból naponta 30-40 liter(!) is kifolyik.

Az égésterméket egy zárt rendszerű "kéménnyel" (égéstermék-elvezetővel) vezetik ki a külső térbe. Mivel az égéstermék hőmérséklete alacsony, a kivezetését csak egy ventilátor segítségével lehet megoldani, túlnyomásos üzemben: többek között ezért sem lehet a régi, hagyományos elven működő gázkészülékek meglévő égéstermék elvezetéseit, adott esetben kéményeit felhasználni.

A kondenzációs gázkészülékek, az égéstermékéből visszanyert plusz hőnek köszönhetően, kevesebb gáz fogyasztanak és kevesebb a károsanyag kibocsájtásuk is, mint egy hagyományos kazáné. Ezeknek köszönhetően a kondenzációs kazánok kevésbé szennyezik a levegőt, így kímélve a környezetet.

2.    A kondenzációs kazánok szerkezetileg úgy vannak kialakítva, hogy a kondenzáció legjava a készülék kazántestében (primer hőcserélőjében) megtörténik, így az égéstermék már lehűtve távozik a gázkészülékből. Minél alacsonyabb fűtővíz-hőmérséklettel tudjuk működtetni a fűtési rendszerünket, annál nagyobb tud lenni a kondenzáció mértéke.

Az égéstermékben lévő rejtett hő hatékony felhasználásával az elvezető rendszeren keresztül távozó égéstermék kb. 50-70 °C-ra is vissza hűlhet. Összehasonlításképpen: a hagyományos gázkészülékek esetében az égéstermék hőmérséklete 130-180 °C körül is alakulhat.

3.    A kondenzációs kazánok hatékonyságát 2015 óta az úgynevezett szezonális hatásfok értékével adják meg. A szezonális hatásfok számítással határozható meg és súlyozottan veszi figyelembe a gázkészülék teljesítmény tartományának minimális és névleges értékén mérhető pillanatnyi hatásfokait.

Ezzel reálisan kalkulálható a teljes fűtési szezonra várható energiafelhasználás, azaz a gázfogyasztás, mivel tekintetbe veszi a szezonalitást (a fűtési szezon enyhébb és hidegebb időszakait).

A kondenzációs gázkészülékek jellemzően “A” energia-hatékonysági osztályba lettek besorolva a szezonális hatásfokuk alapján, ami 90-97%-os értéktartományt jelent. Néhány régebbi konstrukciójú, az égéstermék vízgőz-, illetve hőtartalmának visszanyerésére képesek voltak, ami “B” energia-hatékonysági osztályt jelent a szezonális hatásfokuk alapján. Erre az osztályra a 82-89%-os értéktartomány a jellemző. 
FONTOS! 2015. szeptember 26-tól csak olyan fűtőkészülékeket szállíthatnak a gyártók a piacokra, melyek szezonális hatásfoka legalább 86%.
 
4.    Az alacsony hőmérsékletre (50-70°C-ra) lehűlt égéstermékek felhajtóereje kevés a megfelelő kéményhuzat kialakulásához, ezért ventilátort kell alkalmazni az égéstermék megfelelő elvezetésének biztosításához. Az égéstermék kivezetése közben a rendszerben is keletkezik kondenzvíz, ami savas kémhatású, ezért az égéstermék elvezetéseknek saválló anyagból kell készülnie.
Leggyakrabban erre speciális műanyagot vagy rozsdamentes acélt használnak.

5.    A kondenzációs kazánokkal alacsonyabb üzemeltetési költségeket érhetünk el, mint a hagyományos készülékekkel

Mivel jóval kisebb a füstgázveszteség (az égéstermékben lévő úgynevezett rejtett hőt is felhasználja a készülék), ugyanazt a fűtési rendszert egy kondenzációs kazánnal akár 10-25%-al kisebb gázfogyasztással is lehet üzemeltetni egy hagyományos készülékhez képes.

Ha pedig a fűtési rendszert is optimalizáljuk alacsonyabb fűtővíz-hőmérsékletre, akkor a megtakarítás még jelentősebb lehet.

A nagy hatékonyságnak, vagyis a gazdaságosságnak és az egyre megfizethetőbb árnak köszönhetően a kondenzációs kazánok optimális megoldást adnak, ha új hőforrást akarunk választani, a legjobb beruházási és megtérülési arány mellett.  

Gondolj a jövőre!

Válaszd ki a számodra megfelelő kondenzációs gázkészüléket az Immergas aktuális kínálatából!